Az online kommunikációban az a legideálisabb eset, ha egyismeretlenes egyenlet szerint tudunk kommunikálni. Sokan nem értik, hogy a cégük miért nem tud, vagy miért csak komoly költségek árán tud eladni egy ismeretlen “ember halmaznak” (ún. célközönség-nek) egy az “ember halmaz” számára ismeretlen terméket. Vizsgáljuk meg hány ismeretlen van ebben: A cég számára ismeretlen a célközönség (1), a célközönség számára ismeretlen a cég (2), és az ismeretlen célközönség számára ismeretlen cég egy ismeretlen terméket kínál (3). Mi lenne, ha felépítenénk? Előszőr megismer minket a célközönségünk (így nekik már nem leszünk ismeretlenek), aztán megismertetjük velük a termékünket, így ők a folyamat végén már ismernek minket és a termékünket, csak mi nem ismerjük őket név szerint, így ez már egy nagyon ideális eset az értékesítéshez.

Régen, ha kiraktál egy posztot a vállalkozásod facebook oldalán, az megjelent mindenkinél, aki “lájkolta” az oldalt. Ez nem volt mindig jó, de legalább ingyenes volt ez a fajta elérés. Ma már, ha el szeretnéd érni az összes oldalkedvelődet – függetlenül attól, hogy hány rajongóról van szó- fizetős, kiemelt tartalmakat kell indítanod. Az oldalkedvelőidet megszólítani általában még így is sokkal olcsóbb, mint “hideg célközönséghez kommunikálni”, de mivel fizetned kell újra és újra, hogy kommunikálj velük, nagyon nem mindegy, hogy milyen összetételű az a követő tábor. Sokan különböző nyereményjátékokkal duzzasztják fel a követőtáborukat és biztosan emlékszel azokra, akik a “megmondom mi az indián neved” kategóriájú játékokkal szereztek új követőket az oldalukra. Ezekből a követőkből sosem lesz vásárló és bár olcsó volt őket megszerezni, de újra és újra fizetni azért, hogy rávedd őket a vásárlásra, az ablakon kidobott pénz. Ebből a szempontból néha a kevesebb tehát több… Ezért 0. lépésként mindig úgy indulunk, hogy analizáljuk az adott oldal követői összetételét is.

Jelenleg 4 komplex főtényezőn múlhat az online értékesítés sikere vagy annak kudarca. 

1. Kommunikációs tartalom (hirdetési szöveg és kreatív tartalom),
2. Kommunikációs csatorna (és megcélzott közönség),
3. Kommunikált termék vagy szolgáltatás minősége és árképzése,
4. Mögöttes weboldal

Ha ezek közül bármelyik nincs rendben, akkor nem lesz eléggé hatékony az online értékesítési mechanizmus. Éppen ezért, a hirdetéskezelés során folyamatosan monitorozzuk, hogy a 4 pont közül melyik működik a legjobban és melyik a legrosszabbul, hogy célirányosan tudjunk változtatni, mert változtatni mindig kell.

A facebook és a Google Ads egyaránt képes arra, hogy bizonyos megegyező paraméterek alapján úgynevezett “hasonmás célközönséget” képezzen. Hasonmás célközönséget több forrásból is képezhetünk, lehet ez email cím lista, vagy a weboldal látogatók, esetleg a vásárlókból is képezhetünk hasonmás halmazt. Ennek segítségével a korábbiakhoz hasonló online felhasználókhoz tudunk szólni. Ezek mind-mind célirányos fegyverek a vevővadászathoz, azonban nem mindegy a “töltény”. Ha a hirdetéseink rosszul vannak optimalizálva, akkor lehet, hogy sok a látogatója az oldalnak, de nagy százalékban nem vásárolnak, hiszen téves látogatók. Ha őket tárazzuk be a hasonmás célközönségünk forrásaként, akkor duplán fizetünk a 0 értékesítésért.

A facebook és a Google Ads közötti legáltalánosabb különbség a hirdetéskezelés szempontjából az, hogy a facebook-on alapesetben érdeklődési körök szerint tudunk hirdetni, tehát olyanokhoz szólunk, akik a facebook által azonosított érdeklődési szegmenseik alapján, a szubjektív megítélésünk szerint potenciális vásárlóink lehetnek. A Google Ads-ben ezzel szemben beállíthatjuk a keresési kifejezések alapján történő hirdetés megjelenítést is, így ilyenkor nem a termékünk vagy szolgáltatásunk iránti igényt próbáljuk megteremteni, hanem a létező igényre (keresésre) ajánljuk a saját megoldásunkat.